Retro 2.0

Elérkezett retro sorozatunk következő része, melyben szintén egy 2007-es játékot fogok bemutatni. A címe: Medal of Honor: Airborne

Prológus:

Az első MoH óta csak úgy ömlenek a játékosok nyakába a különféle háborús játékok. Már minden tapasztalt játékos betéve tudja a helyszíneket, fegyvereket, eszközöket.

Az EA amúgy sem volt a helyzet ura (2002-ben kivált tőlük egy nagyon tehetséges csapat, kik útjára indították a CoD sorozatot), mivel a nagy gonddal készített játékaikba mindig becsúszott valami, amivel csak rontottak az eladásokon. Szóval merész húzás volt tőlük egy újabb II. világháborús FPS, mikor már látszólag minden bőrt lehúztak a történelem eme részéről, és a legtöbb nagy rivális már átállt a modern hadviselésre. Lássuk, hogy sikerült!

Indítás

Beteszem a DVD-t a meghajtóba. Játék indítása. Bejön az EA logója (ki gondolta volna?). Majd hirtelen motorzúgás, és a MoH főcímzenéjére elhúz néhány csapatszállító repülőgép. Intronak elég hatásos.Sőt. Iszonyat hangulatos! A menü nincs eltúlozva: Kampány, multi és beállítások. (a repülőgépek a háttérben azért megvannak:)). Belépek a kampány menüjébe, kiválasztom az új játékok. Kérdezi, milyen fokozaton akarom kezdeni. Ismerve a céget, kiválasztom az Easy feliratot.

„Heroes jump. Enemies fall.”

Rögtön Észak-Afrikában kezdünk, egy kiképzőbázison. Ülünk a repülőn, kapunk valami utasításokat, majd a zöld fényre kiugrunk a repülőből. Végrehajtunk három ugrást (amik persze módszerben eltérnek egymástól), majd elkezdődik a történet. Boyd Travers közlegényt alakítjuk a 82. Amerikai Légideszant Hadosztálynál.

Az egész játékban hét küldetés van, ami elég kevés. A küldetések egy hangulatos eligazítással kezdődnek, egy sátorban a tiszt diavetítőnél magyaráz. Itt megmutatják a térképet, a biztonságos zónákat, s végül a fegyverzetüket is kiválaszthatjuk. A játék egyik nagy újítása, hogy minden pályát kiugrással kezdünk. A pályák maguk elég nagyok, több cél is szerepel rajtuk, amit bármilyen sorrendben megoldhatunk. Az ejtőernyő irányítható, akár a feladatoknál is landolhatunk, de érdemes jól bánni vele, hiszen egy elhibázott földet érés után katonánk nehezebben tápászkodik fel, s hát nehezebb fokozaton…

Minden pályán öt olyan hely van, ahová ha földet érünk, fejlődik a karakterünk. Például magasabb helyről lezuhanva kevesebb életerő megy le, gyorsabban tud futni, stb. Ezen helyek természetesen nehezen megközelíthetőek, szóval a játék nem adja ingyen őket.

Megvalósítás

A játék új motort kapott. Grafikailag szépre sikeredett, jól ki van dolgozva a környezet, a különféle shader effektek nincsenek eltúlozva, a füst és a különféle megvilágítások roppant életszerűek. A katonák mozgása is dicséretet érdemel, piros pont a készítőknek.

Az egészre a zene rátesz még egy lapáttal: Amint felcsendül Michael Giacchino fergeteges főtémája, a szőr is feláll a hátunkon. A zene követi az eseményeket, hol lelassít, hol felgyorsul. A hangeffektek is jók, hozzák a szokásos MoH minőséget. A társak és az ellenfelek folyamatosan kommunikálnak, kiabálnak, így mégjobban életszerűvé téve a játékot.

A mesterséges intelligenciára sem lehet panasz: A bot-ok folyamatosan analizálják a terepet, s ez alapján hozzák a legjobbnak látszó döntést – például újra töltsön-e, vagy inkább rohanjon az ellenfélnek puskatussal, vagy az ellenfelek helyzetéből kiszámolja a legoptimálisabb fedezéket.

Ellenfélből sok akad, sokféle. Tízféle ellenféllel találkozunk, pályánként mindig erősebbekkel, az olasz feketeingesektől kezdve a (fiktív) golyóálló mellényes golyószórós ellenfelekig.

Természetesen semmi sem tökéletes, nincs tökéletes játék, elvétve találkozhatunk hibákkal, bár személy szerint többször is végigjátszottam, de nem találtam semmi szembetűnőt.

Fejleszd az arzenálod!

A játék minden fegyvere (a gránátokat is beleértve) fejleszthető. Először furcsának hangzott, ám egy-két fejlesztés után rájöttem, egész jó ötlet.

Játék közben a képernyő jobb oldalán található az aktuális fegyverünk rajza. Minden ellenfél lelövése után töltődik kegy kicsit (kék lesz). A fejlövés és a 'Triple-kill’ kétszer annyit tölt fel. Ha a fegyver szintet lép (minden fegyver három szintet léphet), akkor a játék olyan Europan Assaultosan belassul, a fejlesztést azonnal megkapjuk, sebezhetetlenek leszünk és a tár is végtelenített. Ez kb. 5 másodpercig tart, és Murphy törvény: minden fegyverrel akkor lépsz szintet, mikor az utolsó ellenfelet is egy fejlövéssel leterítetted.

A fejlesztések nagyon jól jönnek. Például a Thompson kap egy csőszűkítőt a kisebb szórásért, taktikai markolatot a pontosságért és dobtárat (egy az egyben maffia fíling). Kaphatunk dupla tárat, erősebb töltényt, kilengést csökkentő rugót, 'szigszalagot' (két tár összeragasztva a gyorsabb újratöltéshez), variálható távcsövet, vagy épp fel- és leszerelhető taktikai távcsövet. Minden fegyvernek saját fejlesztései vannak.

Kontra

Egy negatívuma: mint minden Medal of Honorban, ebben is található egy nagyon szívatós pálya(rész), mely számomra eléggé lelombozó. Ezt igazán kihagyhatnák a kedves készítők (az Europan Assault egyenesen kivihetetlen volt Az az utolsó pálya, olyat még nem láttam). Ebben konkrétan a hatodik küldetés vége. Elfoglaljuk a várost, az onnan kivezető hídon pedig mennének át a harckocsijaink, mikor tankelhárítósok kilövik őket. Feladat: tisztítsd meg a hidat az ellenség rakétásaitól. Nos, ez nem hangzik nehéznek, de hát nyílt terepen nem olyan mulatságos (ha szerencséd van, egy kis életed még marad, ami pont annyi, hogy a rakétásokat támogató gyalogosok könnyen behozhassák neked a Mission failed feliratot).

Multiplayer:

A multis részt bénaságom és a szerverek miatt ( a játékot csak pár hónapja vásároltam, és tegnapelőtt például EGY szerver futott nyolc játékossal – természetesen nyolcra maximalizálva a játékosszámot) nem tudtam kipróbálni.

A játékban megtalálhatóak a klasszikus játéktípusok (TDM, CTF), illetve Team Deathmatch Airborne- ez annyiban különbözik a sima TDM-től, hogy a Szövetségesek oldalán álló játékosok repülőből indulnak, az Objective Airborne pedig ugyan ez, csak zászlókért harcolnak.

Összegzés:

Az EA egy újabb II. világháborús játékot dobott a piacra. Mégis valami különlegeset alkotott, talált valami újat, ami másnak eddig nem jutott eszébe. Tanultak az előző játékok hibáiból, új MI, új motor. Az Airborne a sorozat legjobban sikerült darabja Az ejtőernyőzés, a hangulat, a csaták, a szabadság mind-mind növelik az újrajátszhatóságot.

A játék Xboxra 2007. szeptember 5-én jelent meg. Az IGN 7.9, a Gamespot és az Official Xbox Magazine pedig 7 pontot adott.